Tündehon felé
Jöjj, hajtsd vállamra a fejedet,
Leszállt az éj, a csillagok fent.
Csak aludj, álmodj karjaimban,
Édes álmot láss gondolatban.
Miért sírsz hát drága kedvesem?
Miért e könnyek, e félelem?
Meglásd, hamar elmúlik minden,
S békésen alszol ölemben.
Horizontot miért kémleled?
Sirályok szavát miért lesed?
Ha a Tenger felett hold kél,
Hajónk tovasodorja a szél.
Ezüst fény csillan a tengeren,
És mi útrakelünk a vizen.
Az éjjel elhagy a reménység,
De kérlek, ne mondd, hogy itt a vég!
A fehér partok minket várnak,
Felettünk a sirályok szállnak.
A csillagok kísérnek minket,
És öröm önti el szívünket.
Boldog dallam száll a lelkünkben,
S békésen alszol ölemben.
Horizontot miért kémleled?
Sirályok szavát miért lesed?
Ha a Tenger felett hold kél,
Hajónk tovasodorja a szél.
Ezüst fény csillan a tengeren,
És mi útrakelünk a vizen.
Tündehon felé.
2009.11.26.
Vissza
|